 | Csongrádi Borvidék | Az Alföldön található borvidékek története nagyon hasonló. Kezdetben főként a folyóvölgyi, ártéri területeken a lugasos szőlőművelés alakult ki, és főleg a mezővárosok határában fejlődött a szőlőtermesztés. |
 | Tokaji Borvidék | Hazánk legismertebb borvidéke, mely az elmúlt 10 évben próbálta visszaszerezni azt az elismerést, amit már egyszer évszázadokon keresztül kiharcolt. Elfogultság nélkül lehet állítani, hogy a világ egyik legkiemelkedőbb édesborát tudja produkálni a borvidék. |
 | Somlói Borvidék | A honfoglaláskor a Lél, Szalók, Salamon, Ákus nemzetség telepedett le a környéken. ők már szőlőt találtak itt. |
 | Pécs-Mecsek aljai Borvidék | Kettős szőlőkultúra nyomait lehet felfedezni. Az egyik a kelta - görögöktől eltanult -, a másik pedig az itáliai - a rómaiaktól fennmaradt - technológia. Sopianae - ma Pécs - fontos kereskedelmi utak kereszteződésében |
 | Balatonboglári Borvidék | A Balaton déli partvidékén, részben a tihanyi bencés uradalmi és az egykori Festetics birtokon, részben pedig a paraszti termesztői hagyományokon a filoxéravész után virágzó szőlő és borkultúra alakult ki. |
 | Szekszárdi Borvidék | A Szekszárdi Borvidék a Tolnai-dombság és a Dunamenti-síkság között terül el a Sárköztől nyugatra. Szekszárdot elsősorban vörösbora tette és teszi híressé. A hagyományos könnyebb, fűszeres ízű Kadarka mellett a Kékfrankos, a Merlot és a Cabernet fajták is bizonyítottak. |
 | Badacsonyi Borvidék | A Balatoni régió összesen hat kisebb területből áll össze, melyek önálló borvidékként szerepelnek. Ide tartozik Badacsony is. |
 | Hajós-Bajai Borvidék | Története nagyon hasonló a többi alföldi borvidékéhez. A különbség az, hogy a XVIII. században németek települtek be. Ennek nyomait a hajósi pincefalun is felfedezhetjük, jellegzetes pinceutcás, népi barokk, oromfalas pincefalukban a löszbe vájt pincékben érlelték a bort. A kékkötényes német borosgazdák szakértelme nagyban hozzájárult a borvidék jó hírének, rangjának növekedéséhez. |
 | Mátrai Borvidék | 1042-ben Saár határában királyi adományból zárdát építettek, amelyhez szőlőbirtok is tartozott. Egy 1261-ből származó okirat Gungus Puspolyt - Gyöngyöspüspökit - szőlőivel együtt az egri egyháznak adta. |
 | Villányi Borvidék | Hazánk legdélibb borvidéke, amelyről elmondható, hogy az elmúlt 12-13 évben rendkívüli fejlődésen ment keresztül. Itt értették meg legelőször a termelők, hogy a magyar bornak csak a minőségi javulás tud felemelkedést biztosítani, hiszen világviszonylatban aprócska területekkel rendelkezünk. |
 | Aszári Borvidék | Középkori hagyományokkal rendelkező, nagymúltú borvidék. A XVIII. századtól az uradalmi gazdálkodás biztosította a jobbágyparaszti bortermelés mellett a vidék borainak jó hírét. |
 | Kunsági Borvidék | A Mohácsi vész előtti időkből nincs tudomásunk arról, hogy Kiskunság és a Nagykunság területén lett volna szőlőtermesztés. A további története nagyon hasonló a többi alföldi borvidékéhez. |
 | Pannonhalmai Borvidék | Az egyik legkorábbi borvidék, ahol a magyarországi Bencés Főapátság uradalmaiban, falvaiban, a Szent Márton Hegyen már az államalapítás után szőlőt termeltek és bort szűrtek. A filoxéra óriási kártétele után a Főapát és a Rend papjai a falusi templomok szószékeiről, az uradalmak pedig fejlett gazdálkodásuk mintaképével hirdették a helyes és a racionális szőlőtermesztést és borászatot. |
 | Egri Borvidék | Az Egri Borvidék Magyarország északi részén, a Bükk hegység déli lejtőin helyezkedik el. Adottságait tekintve a világ egyik legészakibb területe, ahol még komoly minőségű vörösbor készíthető. |
 | Balaton melléke Borvidék | Zala megyében a szőlő- és bortermelésnek több évszázados múltja van. Hagyományai, jellemző borszőlőfajtái csaknem megegyezők a Balatonfelvidéki borvidékével. |
 | Balatonfüred Csopaki Borvidék | A Balatoni régió összesen hat kisebb területből áll össze, melyek önálló borvidékként szerepelnek. Ide tartozik Balatonfüred-Csopak is. |
 | Bükkaljai Borvidék | Nagymiskolc területéről már az ősember gyűjtögető gazdálkodásáról is sok bizonyítékkal rendelkezünk, őstermelésre pedig a legrégibb időktől vannak adataink. A honfoglalást követő századok alatt a termőföld még kevés területet foglalt el, de a népesség növekedésével egyre több területet hódítottak el a cserjés domboldalakból. |
 | Móri Borvidék | A történelem korai szakaszából is vannak leletek az újkőkorig visszamenőleg. Bizonyíthatóan a rómaiak alapozták meg a szőlőtermesztést, amit az avarok is folytattak. |
 | Tolnai Borvidék | Ültetvényei ápoltak, rendezettek, jelentős részarányt képviselnek a kisebb szőlőskertek, házikertek. A szőlővel telepített területek jelentős részben keleti és nyugati lejtésűek. A korábban a Szekszárdi borvidékkel szerves kapcsolatban álló tájon a termeléstechnika és borászati technológia is a szekszárdihoz hasonló. |
 | Soproni Borvidék | Hazánk legnyugatabbra elhelyezkedő borvidéke az Alpokalján, a Soproni hegységben és a Fertő tó délnyugati szegélyén terül el. Éghajlata kiegyenlített kontinentális, azonban országos viszonylatban inkább csapadékosnak és hűvösnek számít. |
 | Etyek-Budai Borvidék | A XVIII. század második felében rendszeressé vált a szőlőtelepítés Promontoron és környékén. Valami kis szőlővel a legszerényebb zsellér is rendelkezett. A század végétől különösen a Promontoron és Kistétényben szőlőt bérlő budai, pesti polgárok részéről nagy divatja lett a pincézésnek, aminek hatására igen komoly pincekultusz alakult ki. 1890-ben a filoxéra szinte teljesen elpusztította az ültetvényeket. |
 | Balaton-felvidéki Borvidék | A Balatoni régió összesen hat kisebb területből áll össze, melyek önálló borvidékként szerepelnek. Ide tartozik Balaton-felvidék is. |
